JudyJudy

2012-03-06T23:55:00.003+01:00

néha magányos leszek és elszontyolodok itt a nagy normandiában, de máskor meg végignézem a képeket meg a francia blogot, és rájövök, hogy rengeteg tök jó dolog történt, mióta itt vagyok. sok-sok első, például először adott puszit egy oroszlánfóka, és először vették ki a vakbelem, egy csomó új hely, egy csomó új étel, és azért időről időre emberileg is rendben van a dolog, mint az előző hétvége mátéval meg zsuzsival, meg bármikor, ha gábor itt van. és nadia meg max is okés.

mióta kivették a vakbelem, még a kollégáim is többet szólnak hozzám, tökre megérte az egész.

és francia gyerekeket magyarul tanítani számolni, vagy az altatót olvasni velük: priceless.

jaj, és annyira tetszik itt a táj, meg többnyire a városok-falvak, nagy kár, hogy ezért a sok zöldért ilyen szar idővel kell fizetni. bár nem volt olyan vészes, mint galícia. ahol egyébként szintén imádom a tájat meg a városokat.

annyira izgulok, hogy mit hoz még ez az év, mert hogy fogalmam sincs, de szerintem jó lesz (:

2012-02-19T00:13:00.002+01:00

"oké, nem csődöl be az airfrance, de cserébe kivesszük a vakbeled, jó?"

2012-02-08T22:10:00.000+01:00

új repjegyek megvéve, most már viselkedjen minden légitársaság rendesen.

2012-02-04T00:10:00.002+01:00

jaj, ma este megint beütött a magányosság, biztos a malév-csőd miatti fenyegetettség-érzés miatt, ~~vagy mert mintha a pasim örülne is, hogy nem kell jönnie,~~ de bőr kéne, nyál, egy másik test melege, alternatívaként valaki, akivel eleget lehetne inni ahhoz, hogy az előbbi probléma elfelejtődjön.

(amúgy nincs semmi bajom, csak nem tudok egy ideje futni, mert fáj a jobb térdem, pedig próbáltam ma, miközben az is kiderült, hogy valami nem jó az új nike+ szenzorommal; haszontalannak érzem magam a munkámban, távküzdök az egyetemi bürokráciával és nem haladok semmilyen irányba a szakdogámmal, unok egy idegen háztartásban élni, ahol nem merek dolgokat csinálni és nincs kivel beszélnem, és fogalmam sincs, mi lesz áprilistól, meg hogy mit akarok az élettől. na, ilyen az, amikor negatív napom van.)

2012-02-01T10:39:00.002+01:00

álmomban valami őrült késsel esett neki a vádlimnak, teljesen kibontotta, még a csont keresztmetszetét is láttam a feléig, annyira már ott nem is volt félelmetes egyébként, simán fel tudtam hajtani egy izomköteget, majd visszasimítani. aztán a kórházban nem nagyon tudtak vele mit kezdeni, bevarrták, de mondták, hogy futni, azt soha többé, legalábbis ezen a lábon nem.

na, talán ennyire nem para a fájós térdem, de azt hiszem, ez a problémám vetült ki ebben az álomban, hamarosan újra próbálkozok beletenni néhány kilométert. például ha megérkezne az új cipőm, el se merek menni itthonról, viszont az előbb kinyomtam egy "magántelefonszámot", amiről még csak telefonspamet kaptam eddig, vajon a ups operál ilyen gonosz eszközökkel?

a ups tracking csak stresszeli az embert.

2012-01-29T00:07:00.003+01:00

az éjjeli szekrényen lévő lámpám olyan, ami érintésre bekapcsol. bárhol megérinted, felgyullad a fény. eléggé tudatosítja benned, amire egyébként sosem gondolnál, hogy milyen gyakran érsz hozzá tárgyakhoz, mikor nem is akarsz. lehetne ilyet más dolgokkal is: jó lenne, ha mindig észrevenném, ha hozzáérek valaki lelkéhez.

elég messzire visszaolvastam ezt a hipszter tumblit, és megint csak megerősített, hogy bár a hipszterek egyesével őrült menők, ha többet egymás mellé rakunk, akkor már teljesen szánalmasak. nehéz dilemma: hogy legyél menő úgy, hogy minden környezetben menő legyél, de ne legyél olyan, mint mások körülötted? még mindig nincs olyan stílusom, amit minden helyzetben szeretnék. meg a társadalmi elvárások, hjaj. járhat-e egy tanárnéni rövid, majdnem neonzöld szoknyában?

nagyon tetszik ma ez a szám.

nagyon szeretnék otthon lenni. nem földrajzilag, hanem érzelmileg. meg nyarat akarok meg butaságokat csinálni.

2012-01-17T00:29:00.002+01:00

én elküldöm életem eddigi főművét a tanárnak, ő meg több mint egy napig nem válaszol!!?? mikor én vért izzadtam ezért a dicsőséges 17 oldalnyi katalán szövegért?! igazán értékelhetné ezt a hatalmas tehetséget és erőfeszítést azzal, hogy rögtön elolvassa és könnyek közt megírja, hogy köszöni a megtiszteltetést.

(na jó, de tényleg írhatna valamit. péntekre kéne a jegy.)

2012-01-15T22:13:00.001+01:00

kész, elküldtem véleményezni (:

5 more to go.

2012-01-14T18:23:00.001+01:00

jaj, amikor lassan, de biztosan haladok, és egy óra múlva el kell mennem egy holnapig tartó szociálásra. pedig ma úgy befejezném, mint a huzat, 3000 karakter hiányzik.

2012-01-11T13:40:00.002+01:00

az egyik kedvenc szomorú-szép számom a videotape a radioheadtől, de szilveszter óta már lana del rey video games-e is benne van a mezőnyben, nahát, milyen hasonló a címük.

a legtöbb buli egy ponton túl belőlem ki tudja hozni a szomorút, vagy valami saját frusztráció miatt, vagy azért, mert nem vagyok elég részeg még/már, és körbenézek, és sokkal több kis egyéni drámát látok sarokban ülni, mint ahányan tényleg jól érzik magukat egész éjjel. és az valahol igazából nagyon szép, amikor a dj eltalálja, és még szomorúbbnak lehet lenni, lehet sírni meg fájni, szerintem ettől nem szabad félni, én legalábbis nem tudok mindig vidám lenni, és ez így van jól.

ráadásul nem szomorúnak tűnő számok is be tudnak találni néha. ha antony szeretne egy új "crazy in love"-ot, akkor javaslom az "only girl"-t.

2012-01-10T18:53:00.002+01:00

annyira gyűlölöm az érzést, hogy tudom, hogy a google-nak megvan az a (mostanában főleg katalán nyelvű) könyv, amire nekem szükségem lenne, meg is nézhetek belőle jobb esetben pár oldalt, rosszabb esetben szavakra rákeresve egy szűk ablakocskán keresztül rálátok pár sorra, igen, ez nekem releváns lenne, hadd olvassak el még pár sort, és bazmeg nem lehet megszerezni, menjek el barcelonába, ha szeretném a kis kezembe venni, vagy rendeljem meg amazonról 300 dollárért, de digitálisan, az ki van zárva, még ha fizetnék, akkor se. pedig már be van szkennelve valahol a világban.

2012 a képébe röhög minden sci-finek a hetvenes évekből.

2012-01-08T22:43:00.002+01:00

tudom, hogy unalmas ez a "minden szar, ami magyar" diskurzus, de bazmeg malévval utazni olyan, mintha minden megállt volna '92-ben. az egy dolog, hogy a sztyuik talán akkor még fiatalok voltak, mert ne legyen diszkrimináció kor meg kinézet szerint, bár az volt az érzésem, hogy ez az a munkahely, ahova egyszer bekerültek emberek, és azóta esélye sincs bárki másnak, amíg ezek nyugdíjba nem mennek. (pocakos, őszülő, bajszos légiutaskísérőd biztos nem volt még máshol, azt hittem, hogy a pilóta jött ki egy kávéért.) de legalább néha mosolyogtak, legalábbis többet, mint egy alitaliánál, tudtak nyelveket is, no para.

de hogy az egyenruhát se sikerült azóta lecserélni, az egészen nyomasztó, nem beszélve a fedélzeti magazinról, amiben egyébként több oldalas smittpál-interjú feszített, aki az egyes számú törzsutas tudniillik. nem egy nagyságrend, rendben, de az air france magazin hazafelé jobb olvasmánynak bizonyult egy natgeónál. (és a legjobbat mindig is a vueling fogja hozni.)

persze az utasoknál nyomasztóbb dolgot sosem fogunk találni.

2012-01-08T21:47:00.001+01:00

hasznos dolgokat csinálni. nem megy.

2011-12-23T19:56:00.002+01:00

annyira bizarr, hogy olvasom a híreket a mai tüntiről-akcióról, a demokráciának vége, a barátaimat bevitték a fogdába, közben szól a háttérben a viva tv (újra együtt a család), és arról beszél egy nyájas női hang, hogy milyen cicanadrággal párosították a mellénykét.

2011-12-10T12:37:00.002+01:00

Meghalt egy gimis barátnőm. Az évek során rendesen eltávolodtunk egymástól, nagyon kétfelé nőttünk, földrajzilag és lelkileg is.
Megsirattam, és szörnyű, ha huszonéves emberek meghalnak, idén már ő a második, nagyon vigyázzatok magatokra, kedves barátaim, mert ez nem állapot.
De az önző énem valahol még örült is, hogy évek óta nem találkoztunk, és hogy már nem állt olyan közel hozzám, mert így nem fáj annyira. Mindig bennem van a félelem, hogy elveszítek valaki nagyon fontosat. De mindenki nagyon fontos valakinek.

Apa volt az első. Fel voltunk rá készülve. Egy éve már csak egy roncsot látogattunk a kórházban. A temetés még így is kikészített. 8 éves voltam. Apu 35.

Zoli, a tesója volt a második. Szintén 35 évesen, egy értelmetlen balesetben. Januárban született a koraszülött lánya, sokáig életveszélyben, március-április környékén engedték haza, hogy aztán egy hajnalban elaludjon egy mikrobusz sofőrje Zolival szemben. A sofőrnek semmi baja. Sokkal jobban fájt, mint apu. Hirtelen történt, és egy nagyon jó emberrel. Apu azért nem feltétlenül esett ebbe a kategóriába. Idősebb is voltam, 15, és a viszonyunk is szorosabb volt. Teljesen összeomlottam. Napokig csak sírtam. Nem lehet ilyen igazságtalan az élet.

Mostohanagyapám és dédnagymamám temetésén inkább ezeknek az emlékei miatt sírtam. Ugyanazok a zsoltárok, ugyanaz a hangulat.

Guzsi. Dániában voltunk, mikor Benő megírta azt az e-mailt. Alig ismertem, de megkönnyeztem. Egyrészt mert végtelenül jó ember volt. Másrészt mert huszonéves. Harmadrészt mert értelmetlen, váratlan halál volt. Negyedrészt az emlékek miatt. Irigylem azokat, akik úgy nőnek fel, hogy még nem kellett temetésre menniük, még nem veszítettek el egy közeli rokont, barátot se. Valahol mondjuk biztos ezek (és az élet egyéb kibaszásai) miatt is sikerült olyan hamar felnőnöm.

Bálint. A szemünk láttára. Ő sem volt a belső körömben, de ott lenni, végigélni, szörnyű volt. Senki se haljon meg ilyen fiatalon. Sírtam, hisztiztem.

Évi. Két és fél hónapja támadta meg egy autoimmun-betegség. Gimiben az egyik legjobb barátnőm. Egy kis lüke volt, mindig mosolygott, borzasztóan érzelmes, aki imádta a nyálas zenéket és horoszkópot posztolt a facebookra minden nap. Biztos nem azt mondta a horoszkóp 7-én, hogy Évi, te ma, 25 évesen, meg fogsz halni.

Nyomasztásnak vége. Egyet ígérjetek meg nekem. Ha egyszer meghalnék, nem engeditek, hogy ide kerüljek. Én erről fogom tudni, kik az igazi barátaim (-;

2011-11-22T00:09:00.002+01:00

ma egy fontos lépést tettem a jövőm érdekében: becsuktam a félkész portugál szakdogát, és megnyitottam a katalánt, mert annak hamarabb van a határideje. konkrétan mindjárt.
néha tudni kell feladni, és nekem egész jól megy.

2011-11-17T17:56:00.003+01:00

minden nap jön néhány új wtf hír magyarországról (és még szmog is van) - nem akarok visszamenni.

egyébként lehet, hogy kellett volna a két btk-s szak mellé valami közgáz is, mert annyira nem tudom megérteni ezeket a most zajló dolgokat, hogy ihaj.

2011-11-16T00:10:00.003+01:00

ma este tájfutó videókat nézegettem a neten (oh yes, it's that time of the year again), de mind szar. és még így is jók. legszexibb sport ever.

2011-11-13T23:38:00.001+01:00

ha már annyi sorozatot nézek, legalább tanulhatnék belőlük és when i'm useless i just stop being useless and be awesome instead.

2011-11-07T21:58:00.002+01:00

két éve lekéstem egy repülőt, de azóta sose sikerült november 7-én együtt lenni.
nyú!
<3

2011-11-04T21:55:00.003+01:00

aktuális first world problémáim:

ha több részt teszek be torrenten egy sorozatból, mindig a következő jön le utoljára.

az új gépem 3-szor annyiba került, mint az előző, de a földön kell ülnöm, mert csak ott fogja a wifit.

és persze a klasszikus.

2011-10-27T00:16:00.001+02:00

ma elköltöttem egy csomó pénzt, és igazából kurvajól esett. fuck yeah konzumizmus. akarok még.

2011-10-20T21:04:00.002+02:00

a nyelvek és országok közötti félrecsúszás legszebb esete az iskolatípusok elnevezése. a magyar kollégiumban mindenféle korú emberek bent laknak. az amerikai college 18+. a spanyol colegio kb az általános iskolának felel meg, a francia collège meg a 7.-8. osztály. és folytathatnám a high schoollal.

2011-10-14T22:32:00.000+02:00

peteérés, ~~fuck~~ kill me now.

2011-10-13T00:31:00.001+02:00

bár lehetnék rocksztár, mindig más színű hajam lenne nekem is. vagy bár lenne olyan világ, ahol a tanároknak is lehet kék hajuk meg zöld.

2011-10-10T20:07:00.003+02:00

annak idején elkövettem azt a hibát, hogy hülye nickname-mel regisztráltam a gmailre, és mire észbe kaptam, a nevem minden lehetséges és komolyan vehető verziója le volt foglalva. és továbbra is tanácstalan vagyok, mert nem akarok számokat hozzáírni, betűket elhagyni, megváltoztatni - th-val meg y-nal bezzeg működne -, mert akkor megint a komolyanvehetetlen eset áll fenn...

2011-10-02T21:44:00.001+02:00

megjöttem.

a publikusabb élményeimet egy publikusabb blogba írom, ha még nem tudod a címét, akkor kérd el tőlem.

eddig csupa idill.

2011-09-22T23:54:00.002+02:00

san sebastián tökéletes. már a szar időt is elfelejtettem. (nem, nem strandoltunk.)

akarok nyitni egy olyan helyet, mint a fuego negro. egyszerűen zseniális.

aztán két nap madrid és könyvtárazás. a biblioteca nacionalt jobban védik, mint a pentagont és a fehér házat együtt, a szakdogámmal kapcsolatban bizonytalanabb vagyok, mint evör, de most főleg elég fáradt vagyok.

baszki, mindjárt megyek. franciául meg lófasz.

2011-09-14T20:21:00.002+02:00

annyira közeledik az elseje, hogy beszarás. így közel a dologhoz már nem biztos, hogy pont most kellett volna elmenni spanyolországba, persze azért király lesz.

kicsit fáj a szívem néhány tanítvány után, meg hogy őszinte legyek, az opera után is. nem egy őrülten értelmiségi munka, nem is mentem meg a világot vele, de nem is könnyű, én meg úgy tűnik, jó vagyok benne, és amennyit az elején görcsöltem rajta, most annyira függök. tök jó olyan munkát végezni, ahol ennyire közvetlen és folyamatos visszajelzés van. nincs is annál szebb napkezdet, mint harminc embertől hallani, hogy szupi voltál.

2011-09-04T18:13:00.002+02:00

legyen minden táborban napsütés és privát úszómedence, plíz.

(monnyuk remélem baszkoknál is jó idő lesz, mert idén még nem voltam tengerben.)

2011-08-26T18:52:00.001+02:00

ma a feszkós napért cserébe főnöktől kapott sörtől sikerült meló után úgy beszórakoznom, hogy hazafelé a jingle bellst énekeltem.

2011-08-24T23:24:00.002+02:00

írt egy levelet a koordinátorom, hogy egy család várna szeretettel otthonában, ha cserébe megcsinálom a házit a 11 éves kisfiukkal.

idézem: "They live in a huge house with a private swimming-pool, 5' away from the site where you will be working, of course you would still be able to have your meals at school as well."

mennyire lenne szép visszakérdezni, hogy "is it an outdoor or an indoor swimming pool?" normandiában egy kinti medence nem sokat dob az életminőségen októbertől márciusig, azt hiszem.

2011-08-16T22:52:00.002+02:00

a zemplén továbbra is a legjobb hegység magyarországon, nem csak valami felszépített emlék a gyerekkorból, hanem tényleg. ezerféle gomba, virág, ember nulla, magas fűben heverés, a pelék is ugyanúgy befészkelik magukat a világvégi nullkomfortos házakba, csak néhány falu kezd balatonfelvidékesedni, úgyhogy ez se lesz így örökké asszem.

2011-08-10T22:30:00.002+02:00

first world problems:

lefeküdni még korán van, de a fröccstől semmit sem tudok csinálni, amihez gondolkodni is kell.

2011-08-09T23:05:00.002+02:00

bár rohamosan öregszek, egy napra azért csak ki kell menni a szigetre. csütörtök lesz az. a döntés nehéz lenne, ha nem mennénk péntektől a zemplénbe nomádkodni, egy-két koncertet nagyon bánok, de hát úgyis biztos szarok lesznek, há. viszont csütörtökön veled is szívesen összefutnék, a számom tudod. (én a tiéd viszont lehet, hogy nem, mert pár hónapja lehúztam egy csomót a vécén.)

életemben először várom az őszt. a nyár úgyis elmaradt minden tekintetben, isi meg már nem lesz, ősszel legalább világot lát a seggem, és októberben kilépek ebből a mókuskerékből is, lásd nyolctól nyolcig dolgozás. ígérem, hogy októberben megírom a szakdogá(i)m, sportolni fogok, társasági életet élni, tök jó lesz.

na, 11 elmúlt, megyek aludni.

2011-08-05T09:42:00.002+02:00

jee baszk roadtrip, hogy legyen értelme annak, hogy átdolgozom a nyarat (:

2011-07-21T12:49:00.003+02:00

a tegnapi mininyaralás a péterfy kórház toxikológiájára vezetett, és még csak nem is egy kibaszott ereszdelahajam buli, hanem egy tál szeder miatt, valószínűleg. de már személyesen is ismerem zacher celebfőorvost (tök jófej, meg a nővérek is, pedig kemény egy meló, és még csak nem is az éjszakai műszakot láttam), meg már infúziót is kaptam. végül is mindent ki kell próbálni. ja, mentőben is most ültem (fetrengtem) először.

2011-07-18T11:38:00.002+02:00

mininyaralások nyara - azért a nyár még akkor is sokkal jobb a télnél, ha dolgozni kell közben. még egy fél sárgadinnye is egy kisebb nyaralás. grillparti. fröccs. cicasör. kertben ücsörgés. görögdinnye. franciatanulás.

ausztria pedig még esőben-hidegben is szép.

2011-06-28T18:23:00.002+02:00

az már egy szint, amikor kurvára várom a családi nyaralást ausztriába. engedjetek külföldre!!

(vasárnap az állatkertben nyaraltunk, szupi ám, ha az ember elvonatkoztat a bezárt állatoktól. még a gyerekek se voltak idegesítőek. a lepkék azért jobbak voltak. de a legjobb mégis a lajhársimogatás.)

(meg azóta is naponta nyaralgatok estelával, a máté mexikói barátnőjével. ma például a nyóckert mutattam meg neki, aztán a rákóczi téri kifőzdében ebédeltünk.)

2011-06-24T11:09:00.002+02:00

régen teljesen viccesnek tartottam, ha elment a hangom, de mióta az lenne a munkám, hogy beszéljek, gyakran elég hangosan, azóta nem olyan vicces, pláne így az ötödik napon, és napról napra rosszabb.

2011-06-22T18:31:00.002+02:00

egy jóindulattól dagadó kettessel lezártam tegnap az idei évet, és nagyjából az egyetemet is, marad pár szakdoga meg államvizsga.

persze mára lettem egy kicsit beteg-féle, tipikus.

2011-06-20T22:05:00.002+02:00

nem tudom, mi a bajom, ugyanennyi erővel akár jól is lehetnék, de most már valaki adhatna két nagy pofont, mert én is nagyon unom már ezt a hisztit.

mondjuk ha holnap nem buknék meg az uv-n, és nem kéne emiatt jövőre is beiratkozni, az jó lenne, de egyelőre csak hiszti van, nem tanulás.

2011-06-13T20:19:00.002+02:00

annyira gonoszak a súlyos betegségek, nem hagyják, hogy úgy igazán összetörj a halál után, hanem felőrölnek - és itt most a hozzátartozókról beszélek -, rettegésben tartanak, néha reményt keltenek, hogy aztán egy rossz ct után elkezdd feladni. rettegsz, hogy pont akkor történik majd meg, amikor külföldön vagy, vagy amikor épp boldog vagy, és úgy egyáltalán, azt érzed, hogy nem is szabadna boldognak lenned mostanában, mikor épp ilyen dolgok mennek. meg hogy sok időt kellene töltened vele, a nagypapáddal, csak hát már egyre nehezebb, nem az a friss elme, mint régen, de tudod azt is, hogy évek múlva meg majd bánni fogod.

ráadásul akármennyire szereted az illetőt, hátul a fejben motoszkál, hogy talán jobb lenne neki megúszni a szenvedős végét, a fájdalmat, és nem elhúzni a végtelenségig. de hát ilyet hangosan azért mégsem szabad kimondani.

mikor apu meghalt, már elég régóta lehetett tudni, hogy el fog jönni a nap. már vagy egy éve nem kelhetett fel az ágyból, nem volt hozzá gerince, az utolsó hónapokban meg a kórházban élt, amennyire élet volt ez, minden szerdán látogattam. én a nyolc éves fejemmel minden este agykontrolloztam az ágyban, hogy meg ne haljon. egy szombat este túl fáradt voltam hozzá. és másnap reggel, mikor mostam a fogam a nyuszis hálóingemben, edke meg gyanúsan szótlan volt, egyszer csak betoppantak mamáék, talpig feketében, én meg fogkefével a számban tudtam, hogy most mi van. de azt is tudtam, a nyolc éves fejemmel, hogy talán jobb is így.

2011-06-10T11:14:00.001+02:00

meg onnan is tudod, hogy a moszkvára az örs felé indulsz el. és nem a déliből. de egy megálló után rájöttem.

2011-06-10T06:28:00.000+02:00

onnan tudod, hogy korán keltél, hogy bekapcsol még az éjszakai árammal működő bojler, miután fürödtél.

ha még egyszer valaha elvállalok egy hajnal hetes órát, lőjetek le, könyörgöm.

2011-06-09T16:58:00.001+02:00

tökre bírom az új melóm, de nem hiszem el, hogy még mindig akad minden nap valami új szituáció, amit el tudok baszni. mások szerint meg egyszerű. na persze.

2011-06-03T18:50:00.000+02:00

belegondolni is rossz, milyen rég utaztam.

2011-06-03T00:22:00.001+02:00

nincs kontent az interneten, példát mutatok.

ma elmentem egy céges buliba, ami tegnap volt.

2011-06-02T14:52:00.002+02:00

colors are my drug: hiába tudom, hogy nem kéne lilát neonsárgával felvennem, hiába tudom, hogy így sosem lesz belőlem ember, azért mégis csak gyenge vagyok nemet mondani. hiszen valójában olyan kurvajól néz ki! de csökken az adagom, a harmadik szín fekete, pár éve még valószínűleg türkizkék lett volna.

amúgy meg jövőre megint egyetemista leszek : P

2011-05-31T12:07:00.002+02:00

az utolsó előtti vizsga (államvizsgákat leszámítva), és meg fogok bukni. sosem sikerült még ennyire nem tanulni egy ennyire szar tárgyból. és még csak nem is nagyon érdekel, remek.

2011-05-25T14:04:00.003+02:00

kiderült, és igenigenigen, franciaország! sőt, normandia, amivel az egyetlen baj, hogy már megint egy óceáni éghajlatú hely, és nem nyáron, de annyi baj legyen, cserébe tök szép lesz meg rengeteg hal és tengeri cucc, és megint használhatom a gumicsizmám, amit santiagóban vettem (: coutances a városka neve, még meg kell tanulnom, kb 9000-en laknak benne, de egész sűrű kisfalvas területnek tűnik, közel az óceán, jee!

az iskola nekem úgy tűnik, hogy csak két évfolyamot visz, talán ötödik és hatodik osztályt, azaz piciket, ami fura lesz, de a képeken nagyon kedvesen mosolyognak, úgyhogy remélhetőleg szeretni fognak (:

gyertek látogatni, hozzátok az esőkabátot. előre láthatólag októbertől, 26 héten át.

kezdhetek tanulni franciául (:

2011-05-11T22:58:00.002+02:00

igazából kurva szerencsésnek érzem magam, hogy pont három olyan dologért rajongok, amiből (még ha akár szűkösen is, de) akár meg is lehet élni, és még csak nem is kell irodában ücsörögnöm soha.

2011-05-04T21:39:00.003+02:00

napok óta egy lakberendezős blogot nézegetek, pedig tudom nagyon jól, hogy képtelen vagyok úgy igazán szebbé tenni a "lakásom" (szobám, szobarészem), amíg az egésznek átmeneti érzése van, és ezt értem arra is, hogy tanév végén ki kell költözni a koliból, addig meg már minek. pedig az 10 hónap. és mikor lesz még nekem ennél biztosabb helyem?

most még azt sem lehet tudni, hogy hány hónapra fogok ösztöndíjat kapni, azt meg pláne nem, hogy hova, de lakberendezős blogot nézegetek, és szövögetem a terveket, hogy "na, pont ilyen izét kéne majd csinálni az új albérletben". aztán lófasz se lesz belőle.

mostan napfényes párizsi garzonokról álmodom.

2011-04-27T22:21:00.003+02:00

vajon azért nem hív soha senki sehová, mert tudják, hogy úgyse megyek, vagy azért, mert utálnak, vagy azért utálnak, mert sehova se megyek?

2011-04-24T16:31:00.003+02:00

valaki foglalja le az agyamat még egy hétig, mert kezdek beleőrülni a várakozásba. túl sok most a bizonytalan faktor, úgyhogy legalább egy dolog kezdjen el kiderülni...

in the meantime: kezdem egészen megismerni az operaházat.

2011-04-21T11:29:00.002+02:00

gyűlölöm ezt az országot. már volt egy pár hét, amikor nem akartam naponta öt hírt posztolni a facebookra sűrű wtf-ekkel körítve, de ma megint két cikket sikerült már kiraknom, és csak fél 12 van, ráadásul az egyikbe több wtf is bele van sűrítve.

pénzbüntetés a hajléktalanoknak? rili? biztosan azért alszanak az utcán, mert annyi fölösleges pénzük van.

heti 28 óra a tanároknak? az bruttó minimum 60 óra munkát jelent, nem hiszem el, hogy ezt nem fogják fel, mindezt havi 80 ezer forintért. az úgy 300 forintos órabért jelent. aztán csodálkozunk, hogy nincs presztízse a tanári szakmának, és hogy a jövő generációi segg hülyék lesznek.

2011-04-10T22:12:00.002+02:00

egyszerre van ez a borzasztó megosztási kényszerem, amit mostanában inkább a facebookon élek ki, és rögtön szinte minden megosztás után őrülten nyomoréknak érzem magam és visszaszívnám az egészet, illetve a legkisebb kritikára szeretném elásni magam.

az introvertált exhibicionista szomorú története. az önbizalom-hiányos egoista. a ...

2011-03-23T09:07:00.001+01:00

első nap az isiben!

2011-03-13T23:41:00.002+01:00

1. az elte milyen rendes, hogy a tandíjat március 15-ig kell befizetni. csekken. miért nem december 26-án? szerencsére én elintéztem pénteken. ez van, mióta naptáram van. a dolgok többnyire elintéződnek.

2. a katalánok milyen hülyék... azt, hogy 1 óra 25 van, azt úgy bírják mondani, hogy "falten cinc minuts per a dos quarts de dues", azaz nagyjából "öt perc hiányzik ahhoz, hogy kettő előtt két negyeddel legyen". illetve vannak félnegyedeik, tehát pl a 6 óra 37 percet úgy mondják, hogy "són dos quarts i mig de set", magyarul kb "két és fél negyedre van a héttől", ami szerintem logikailag is problémás, de hogy nem könnyítik meg a saját dolgukat, az is biztos.

2011-03-09T23:33:00.002+01:00

ide most majdnem írtam egy nyünnyögést, de inkább nem akarok, hátha kevésbé létezik, ha nem írjuk le.

2011-02-27T02:49:00.000+01:00

halogat és homokba dugja a fejét.

2011-02-24T16:20:00.002+01:00

néha már arra gondolok, jobb lenne egy irodában dolgozni, napi 8 óra munka után kisétálni az ajtón és elfelejteni az egészet - most ezzel szemben az egyetem és a munka is olyan, ami folyton ott lebeg a fej fölött. a legrosszabb az, hogy szét vannak töredezve a napjaim, egész nap csak a-ból b-be rohangálok, másfél órákból áll az élet, a másfél órák között meg felkészülés, közlekedés, evés, ügyintézés, és általában rohanás. és nem nagyon van olyan, hogy két egymást követő nap ugyanott aludjak. a cuccaim többfelé, de sehol se férnek el igazán. és mindig hurcolhatok magammal mindent.

és ma hétkor kellett kelnem, és még mindig kurva hideg van. négy napot kap a tél. a kilátások nem túl biztatóak.

2011-02-22T20:58:00.001+01:00

este van! fröccs van! meg tudom csinálni! (:

2011-02-22T09:27:00.002+01:00

mindig siettetném az időt, hogy múljon már el ez a nap, mert borzasztó lesz, meg ez a félév, mert borzasztó lesz, de ilyenkor meg bepánikolok, hogy ne már, hogy az egész ifjúkoromban ennyi a borzasztó, meg fogok öregedni, aztán majd baszhatom. van az a mondás, hogy a halálos ágyadon biztos nem azt fogod mondani, hogy "bárcsak többet dolgoztam volna". de azt meg még nem tanultam meg, hogy hogyan felejtsem el teljesen a kötelességeimet, amik mindig ott nyomasztanak a sarokban, és sosem fogynak el.

legyen már este.

2011-02-09T21:06:00.002+01:00

isztambul király. süt a nap, csillog a tenger, meg hullámzik is, és mélykék. rohangálnak rajta a tök nagy hajók, mentünk is ma eggyel. az első dolgunk volt az európai oldalon halas szendvicset enni a kikötőben, majd megkerestük a szállást és aludtunk pár órát - éjjel ugyanis kettőt sikerült a hajnal hármas kelés miatt.

a szieszta után séta, fűszerbazár, majd a hamdi nevű étteremben vacsora: meze (paradicsomos padlizsán, joghurtos padlizsán, muhammara, darált hússal és dióval töltött bulgur golyó, lahmacun), pisztáciás kebab és grillezett bárány nyárson. minden egyes fogás tökéletes, a végére persze tea.

még egy kis séta, majd feltankoltunk baklavából, és rögtön utána megtaláltuk a cukrászdát, ahol legalább húsz dolgot szeretnék kipróbálni. nem lesz így jó vége.

fura módon az egész napos nyüzsgés után este nyolckor már tök kihalt a város nagy része, egyes negyedekben egyszerűen nem látni nőket az utcán, csak a pasik pakolásznak és takarítanak az egész napos mindenárulás után.

de még ekkor is jönnek-mennek a kivilágított hajók a nagyon sötétkék éjszakában, és ha isztambuli lennék, valószínűleg ez jelentené nekem az otthonérzést, legalábbis valami hasonló fog el mindig, amikor látom őket.

2011-01-30T23:13:00.002+01:00

beadtam, beadtam, beadtam! (:

de soká lesz még május és eredmény...

addig lehet mantrázni, hogy párizs párizs párizs.

2011-01-29T23:16:00.004+01:00

juronicstól a testek filozófiája állítólag koreográfiai kísérlet, szerintem inkább "társadalomkritika a kortárs balettben for dummies", de azért jó kis darab. látszik, hogy nem egy trafó közönség jár a szegedi színházba, inkább a ráérő nagymamák, ezért juronics szinte magát mentegette a darab előtti kis felvezetőjében, amiért az első részben "felkavaró, idegtépő" a zene és "érthetetlen" a koreográfia, de a második részben feliratokat kaptak a táncosok, amitől kicsit demagóg érzése lett az embernek, de az biztos, hogy így nem kell kételkednünk abban, mit is akarnak ezzel az egésszel üzenni.

különösen túlcsordult a szívem, amikor a "politika" és az "elvek" feliratú táncosok narancssárga háttér előtt küzdöttek egymással (az elvek persze alul maradtak). reméljük, juronics nem üti meg a bokáját, mint a filozófusok.

február 25-én budapesten a nemzeti (legújabb szitokszavunk) táncszínházban, ha valaki megnézné magának.

2011-01-25T15:32:00.003+01:00

túl sok tényezőt akarok figyelembe venni, hogy megtaláljam a tökéletes célpontot a comeniushoz.

- gábor-kompatibilis legyen

- szakmailag hasznos legyen

- meg tudjak élni az ösztöndíjból

- legyen szép ország, szimpi emberekkel

- legyen jó idő

- legyen jó kaja

- egy tenger is nagyon jó lenne

- legyen jó a helyi nyelv

ha az ismeretlen változók nem lennének ismeretlenek, már az is sokat segítene. pl. kapok-e valami szállást a sulitól? kapok-e valami plusz munkát? az országon belül hova kerülök?

mert mondjuk beírnám németországot is, ha lehetne olyan kritérium, hogy "de legyen valami trendi település", vagy finnországot, ha biztos nem küldenének el a sarkkörig, vagy svédországot, ha tudnám, hogy lesz olcsó szállás vagy extra munka... bár azért az északiakat őszintén szólva inkább kerülném, a dán tapasztalatokból kiindulva. leginkább csak módszertanilag vonzanak.

sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, ha pályázhatnék spanyolországba is : P

egyelőre csak franciaország első helye erős, mint a legkisebb közös többszörös.

2011-01-20T12:29:00.003+01:00

ráadásul elkezdtem felfogni, hogy valószínűleg már csak öt hónapig vagyok diák. na és utána mi lesz? hirtelen megszűnik az árvaellátás, a szoctám, az ösztöndíj, a diákigazolvány, a kollégium, de közben még szakdogá(ka)t kell írnom, és egy kicsit most ez ijesztő.

sötét a jelen- és jövőképem éppen.

2011-01-20T00:41:00.000+01:00

az a baj, hogy úgy érzem, elveszik a játékomat.

2011-01-19T13:42:00.002+01:00

nem hogy jövő ősszel, de már most tavasszal fizetnem kell a portugál szakon. ideje eldöntenem, ér-e 120 ezer forintot ez a nyomorék kis ba-s diploma. elég szomorú, hogy ez nem egyértelmű, mert még egy középfokú nyelvvizsga is többet ér szvsz annak a szemében, aki kicsit is ismeri a tanszéket. nekem hálistennek van összehasonlítási alapom, a spanyol tanszék csak egy emelettel van feljebb, de fényévekben lehet mérni a színvonalbeli távolságot, pedig a spanyol se egy harvard, na.

az meg bosszantó, hogy ha a költségtérítéses néni már a félév elején ezt nyilatkozta volna, és nem azt, hogy még a jövő őszi félévem is államis, akkor nem is regisztráltam volna ősszel a portugálon, azaz most lenne még egy ingyen félévem. mert ősszel egy olyan tárgyam sem volt, ami nem ért volna rá tavaszig, most viszont van. a néni erre azt mondta, hogy gyorsan változnak a jogszabályok. szerintem meg csak elbaszta ősszel, és most hárítja a felelősséget, hogy gyakorlatilag az ő elbaszása miatt kell fizetnem.

annyira örülök.

a legrosszabb az egészben, és ami miatt a legidegesebb vagyok persze, az az, hogy a dél-amerika alapom fogja bánni. szóval a kérdés igazából ez: egy portugál ba-s diploma ér többet, vagy az, hogy államvizsga után eltávozzak A másik kontinensre? (persze erre felhasználhatnám azt a pénzt is, ami nemesebb célokra gyűlik sok-sok éve, de ennél én sokkal racionálisabb vagyok.)

na jó, igazából csak nem akarok fizetni ezért a szarért.

és még ez az idő is, bazmeg.

2011-01-16T23:31:00.002+01:00

a bürokrácia a legnagyobb barátom.

például mi a szöszért kell kérvényt benyújtani ahhoz, hogy túlfutásos legyek, amiről majd bizottság dönt, ha egyszer úgyis engedélyezni fogják? azért, hogy a vizsgaidőszak értékes óráit ezzel az izgalommal tölthessem, nyilván.

ugyanígy papíron kell könyörögnöm, miután aláírattam a latin tanszéken, hogy ugyan fogadják már el az egyébként eltén elvégzett latin záróvizsgám eredményét a másik szakomon, és persze a kreditet még így sem fogadják be, csak felmentést adhatnak, de helyette végeznem kell mást.

satöbbi, satöbbi.

2011-01-12T17:26:00.002+01:00

komolyan elgondolkodtam egy lottószelvény vásárlásán.

kihúztam az első tételt középkorból, az egyetlent, amit igazán tudtam. aztán egy olyat aranykorból, amiből tudtam ezt-azt. írásbelivel összességében négyes. boldogság.

majd nyertem egy snickerst egy snickersszel.

majd megvettem az utolsó darabot abból a szoknyából (féláron), amit még szeptemberben nagyon nézegettem a zarában.

majd találtam egy elfogadható télikabátot.

és még a villamos meg a busz is rögtön jött.

2011-01-10T13:31:00.003+01:00

szerencsére az etr egészen mást gondol a tanulmányaimról, mint a költségtérítéses néni az egyetemen, úgyhogy a csúnya szigorlat után majd rohangálhatok a to-ra - és filózhatok, ha mégsem úgy van, hogy még két ingyen félévem van, hanem csak egy, vagy akár egy se. például hogy megéri-e fizetősen befejezni a portugált.

(közben aaargh, legyen már vége a szigorlatnak, akárhogy is.)

2011-01-06T16:02:00.002+01:00

ez a szigorlatra tanulás nagyon nem akar menni. túl nagy az anyag, túl elérhetetlen (alig nyitva tartó könyvtárak, hiányzó jegyzetek), sosem olvastam el ezeket igazán, és most sincs kedvem meg időm se. középkor és aranykor. blöeh. bárcsak szerda este lenne már.

(a múltkori négyes lett, mert költészetet és színházat egyáltalán nem kérdeztek. juhé.)

2011-01-05T10:51:00.004+01:00

szeretném megkérni szalai annamáriát, hogy annyiszor büntesse meg az mr2-t, ahányszor leadja a "három pont" című felejthetetlen számot. felejthetetlen, mert az a négy kibaszott sornyi refrén a buta háromhangos gitárral az elején napok óta kiirthatatlan a fejemből, pedig ennél rosszabb számot rég hallottam. az előadóját nem tudom, és nem is akarom.

2011-01-04T02:27:00.002+01:00

ó, ez a kínos érzés, mikor bután megyünk vizsgázni. lehet, hogy nem fél napja kellett volna megnézni a tételsort és rádöbbenni, hogy itt sokkal több embert kérnek, mint a szemináriumon... annak pedig mennyi értelme van, írókról és költőkről tanulni, akitől nem olvastunk semmit. de még a kötelező listában sincs egy csomótól semmi. a verseket meg nem kedvelem. fejből verset elemezni a legnagyobb hülyeség.

egy év múlva már talán nem írok ilyen gyermeteg dolgokat, én magam sem érzem méltónak a vizsgáról való rinyálást : P

2011-01-03T22:47:00.002+01:00

ebben a félévben minden eddiginél többet tanultam, hát még többet dolgoztam, ami egyrészt jó érzés, kevésbé vagyok renitens, kevesebbszer kell meghunyászkodni, beégni, bár még így is akad, másrészt viszont azt érzem, hogy lemaradok valamiről, az emberekről, meg a kint történő dolgokról.

ráadásul épp a galego gonzalo torrente ballesterről olvasok, és azt érzem, galíciában is lemaradtam egy csomó mindenről. sokkal jobban felfedezhettem volna magamnak az egészet, és ott még csak nem is a tanulás vagy a munka tett keresztbe, hanem én magamnak, mert a rosszidő elől begubóztam a szobámba a géppel, rengeteg sorozatot néztem és leginkább csak a magyar barátnémmel barátkoztam, illetve ugyanazzal a pár csöndes lánnyal, és csak az utolsó hetekben találtam galegókat, tájfutást, új kocsmákat, épületeket, italokat, ételeket. miért csak az utolsó héten kóstoltam meg a licor cafét? miért csak a legvégén kerestem meg a tájfutókat? miért nem kóstoltam meg azt az undorító halat (lamprea), amíg még szezonja volt? legalább a könyvtárban ültem volna az ágyam helyett...

na és mostanában annyira erős honvágyam van spanyolország felé, és mindenki megy, csak én nem. hiába a nemesebb cél, aka dél-amerika, az még olyan soká lesz...

nyafogás off, vissza tanulni. lebegjen a szemem előtt a közelebbi jutalom: az új orosz-mongol kifőzde a népszínház utcán.

2010-12-25T20:24:00.003+01:00

a szerencsejáték zrt. azzal reklámozza magát, hogy a bevételek és nyeremények után befizetett adókból az országot építjük, ezért mindenki lottózzon. pont úgy csinálnak, mintha az országnak kizárólag a szerencsejátékokból lenne adóbevétele.

2010-12-24T01:21:00.002+01:00

idén egész karácsonyi hangulatom alakult ki, csak sajnos nincs hozzá megfelelő család. mindenki sírni fog egy csomó minden miatt.

egyik nagymamámnál már csak hárman leszünk holnap, pedig régen alig fértünk el az asztal körül.

a másiknál rákos nagypapa és végtelenül boldogtalan házasságok, politikai nézetkülönbségekkel megspékelve.

én majd csinálok egy tökéletes családot. kár, hogy a már meglévő készletet is fel kell majd használni.

bár én még azért így se maradnék karácsonyra egyedül a koliban, szóval biztosan van rosszabb.

2010-12-16T00:07:00.002+01:00

elég, ha rinyál egyet az ember a blogjában, rögtön meghallgatásra kerül, jött is egy e-mail, hogy a holnapi óra (és zh) elmarad, ami egyébként 7 kibaszott 45-kor kezdődött volna, ennél jobb hír nem is lehetne. na jó éjszakát.

2010-12-15T22:43:00.002+01:00

azt szeretném már, ha úgy tudnék hazajönni, hogy ne folyton azon kelljen stresszelnem, hogy mit kell még holnapra. nem elég, hogy az egyetemi dolgok sosem fogynak el, így nem tudok egyetlen egyszer se lemenni egy sörre nyugodt szívvel, de még a munkám is olyan, amire folyton készülni kell itthon. azt szeretném, ha hazaérnék, és másnap reggelig nem kéne gondolni semmi ilyesmi kötelességre.

nyomorék vizsgaidőszakom elég szerencsétlenül tudott összeállni. először meghirdették a két szigorlatomat egymást követő két napra (egyetlen időpont mindkettőhöz), mintha ezen a hatalmas tanszéken nem lehetne átlátni ezeket a dolgokat, majd könyörgés árán elértük, hogy áttegyék, de nem jártam sokkal jobban, mert így a nyelvészet szigorlat előtti két napban két másik vizsgám lesz. "tanuljanak a vizsgát megelőző hetekben előre". ja, mert ez így szokott menni. meg "oka van annak, hogy arra a hétre egy vizsgát se hirdettünk". akkor oka lesz annak is, hogy kurva szarul fog sikerülni : P

de utána törökország, másfél hét, iszonyú jó lesz (: egyhetes főzőtanfolyam az eu pénzén.

fáradt vagyok és úgy szeretnék egy kis nyugalmat.

2010-12-13T23:43:00.002+01:00

ha valami beül az agyamba, akkor onnan nehéz kisöpörni. egyelőre így megyek vásárolni: "inkább a 100 ft-tal olcsóbb tusfürdőt veszem meg, mert brazília." sőt, néha kiszámolom, hány ilyen döntésből jön össze egy repjegy.

(persze kajára ez sosem vonatkozik. arra bármikor bármennyit el tudok szórni, ezért inkább magát a lehetőséget kerülöm.)

2010-12-04T23:36:00.002+01:00

itthon mindig kikulturálódok a viva tévéből.

a pinknek van egy száma, ami abszolút a partizásról szól, az egész klip viszont egy hatalmas pc-zuhatag feminista, vegan, antirasszista és antihomofób képekkel. ez tök jó, meg is néztem a szöveget, hogy hol van benne az üzenet, de egyszerűen nincs. talán az a sor, hogy mindannyian freakek vagyunk.

és először hallottam sp számot. a baseballsapi tényleg menő? őrület.

2010-12-03T17:56:00.002+01:00

ez a péntek esti kör igen nagy hiba volt. csak azért jegyzetelek, hogy ne aludjak el. meg azért írok épp blogot is.

visszavittem ma az elátkozott kabátot a boltba. *nagy megkönnyebbülés

2010-11-25T11:10:00.003+01:00

noha már jó ideje nem bliccelek a bkv-n, régen is utáltam, ma felszálltam a 178a-ra a tegnap lejárt bérletemmel. csupán azért, mert a megállóban nincs pénztár, nekem pedig sietnem kell órára.

körülbelül már ekkor biztos voltam benne, hogy jönni fog ellenőr, noha az elmúlt fél évben csak egyszer láttam ezen a "hetesbuszos" szakaszon, akkor se kért tőlem semmit. "na de miért pont most jönne? idén ez a kétszázadik alkalom, hogy itt utazok, és az első, hogy nem jó a bérletem."

és az első, hogy jön az ellenőr. igen, persze, tényleg pont most jött. pedig összesen három megállót kell utaznom a busszal, de az első után megjelent, a másodikon pedig leszállított. nem tudom, elhitte-e, hogy még ma fogok venni másikat és nagyon sajnálom, de tényleg vettem azóta. ezt úgy szívesen megüzenném neki, hogy nyugodtabb legyen a lelkiismerete. meg hogy egy kicsit bosszantsam, amiért nem engedett elmenni az astoriáig.

egyébként ez már majdnem annyira triviális, mint a berlini egy házban lakós történet. véletlen, mi?

2010-11-24T18:28:00.002+01:00

inkább nem is csak 3-4 hétre szeretnék innen elhúzni. most matolcsy meg a nyugdíj. szerintem ülnek körben az orbánék, füvet szívnak és kibaszottul röhögnek: "bazmeg és ezt is beszopták, nem hiszem el, nem hiszem el! mi legyen a következő?"

arról hallottatok, hogy már újranyitottak néhány (alkalmatlansága miatt) bezárt börtönt is? ha az megtelik, jön recsk, utána meg végre megint lehet embereket a dunába lőni. de azt már nem akarom megvárni.

vajon hány lépcső még a forradalom? vagy mióta mindenkinek van tévéje, az már soha többé nem lesz? igazából várom, hogy mikor pattan el a cérna, de egyre inkább úgy tűnik, a hülye magyaroknál akármeddig lehet feszíteni. legalább egy jó kis párizsi vagy berlini tüntetés lenne. de itt mindenkit csak az érdekel, hogy aznap milyen italakció van a morrisonsban, meg hol a legolcsóbb a műköröm. annyira középszerű, buta tömeg vagyunk, hogy beszarás. tízmillió béka alatt melegítik a vizet.

2010-11-22T16:59:00.001+01:00

hm, igen, magam is iszonyú képmutatónak találom ezt így a hajléktalanos poszt után.

ennek ellenére: jövő télre gondoltam. az ideire nyilván már nem jön össze, nyáron pedig itt se olyan rossz. télen meg igen. ma például már egészen.

2010-11-22T16:49:00.002+01:00

jó lenne majd valami kubához hasonló projekt, 3-4 hétre el jó messzire. ki kezd velem spórolni?

brazília, tájföld, vagy valami hasonló.

2010-11-16T16:16:00.003+01:00

hazafelé a ráday-n, épp a lengyel néni fenséges szilváspárnáját tömve az arcomba konkrétan majdnem megszakadt a szívem. szembe jött egy férfi, nem lehetett elsőre egyértelműen eldönteni róla, hogy hajléktalan-e, de rengeteg szomorúság áradt belőle - nem a ruhájából vagy az arcából, hanem belőle. a lényéből. meg a kezében lévő, kissé átlátszó, nem túl megtömött fekete kukászsákból, amiben ruhákon, ezen-azon kívül tisztán kivehetően ott lakott a személyije. egészen úgy nézett ki, mint akinek abban a fekete zacskóban van mindene, az egész élete.

nekem meg már nem ízlett utána a szilváspárna.

2010-11-15T16:24:00.002+01:00

be stupid - mondja a diesel a nyugati fiataloknak, akik már nem tudnak mit kezdeni magukkal.

majd megtámogat néhány kisfilmet, amiben például az afgán gyerekek tanulnak gördeszkázni.

pedig néhány országban igazán nem lehetsz buta, mert lerobban a lábad egy aknán vagy halálra köveznek.

néha egyenesen szégyellem magam azért, mert hozzám is szólnak ezek a reklámok.

2010-11-09T17:33:00.003+01:00

lesz kabát! cipzáros, lányos, egyedi, rám szabott. a színe nem nőtt még a szívemhez, de a barackos lányok addig-addig tűzögették, próbálták hozzá az öveket és kitűzőket, míg ott nem hagytam az 50% előleget.

este ólafur arnalds, egyszerűen remek lesz. egy évvel idősebb nálam. hm.

tavaszig megtanulok olaszul. hogy ezt kivételesen meg is valósítsam, be fogok fizetni egy nyelvvizsgát, hogy legyen valami cél. egyszerűen csak mert annyira minimális energiabefektetésre van szükség, hogy nem szabad kihagyni. a hétvégén átvettem öt leckét.

előbb-utóbb pedig jelentkezni fogok a culinarisba dolgozni, majd ha már be tudok vállalni egy teljes állást, egyszerűen újra és újra visszatérek hozzá, muszáj kipróbálni egy darabig, milyen "sajt- és sonkarajongó munkatársként" keresni a kenyerem.

2010-11-08T18:10:00.002+01:00

az első együttébredés évfordulóját úgyis romantikusabb ünnepelni, mint az első együttalvásét (: és legalább hoztam sok olasz finomságot az alkalomra.

2010-11-04T15:40:00.002+01:00

komolyan én vagyok az egyetlen, aki gomb nélküli, de lányos és szép kabátot szeretne venni? idén is lehetetlen. tud valaki olyat, ahol megvarrják az elképzelésemet, és nem kell egy vagyont otthagyni érte?

valamint: miért kell 10 különböző nyomtatvány a rohadék külső iskolai gyakorlathoz? ez még nem a tanítási gyakorlat, csak 60 (?) órát kell eltölteni bármivel egy iskolában, ami nem tanítás. 10 nyomtatvány. ebből öt persze azért kell, mert a mentoráló tanárnak 10 kerek ezer forintot fizetnek az egészért, úgyhogy magánnyugdíj, adózás, minden. 10 ezer forint miatt. inkább odaadnám zsebből.

és egész hétvégén esni fog milánóban. így már tényleg muszáj lesz egész nap enni.

2010-11-03T19:43:00.000+01:00

a tegnaptól féltem, erre ez a mai FOS SZAR GECI SZAR FOS nap BAZMEG.

2010-11-02T00:58:00.003+01:00

most, hogy gábor is velem volt otthon, megint lehetett egészen kívülről szemlélni a családot. és magamat.

nem tudom, hogy mennyire belemagyarázás, de kábé minden vonásomat fel tudom lelni valakiben. hogy kitől örököltem a cinizmust, kitől a bújást meg az utazást, kitől azt, hogy előre vágom össze az ételt. pedig én nem nagyon akarok a többségükre hasonlítani.

2010-10-28T19:25:00.001+02:00

últimamente hatalmas hisztikriszti vagyok minden egyes alkalommal, mikor éhes vagyok. közben picit aggódok is, mert a julcsi ilyeneket mesélt a cukorbetegségéről.

2010-10-18T23:04:00.001+02:00

én szeretnék jófej lenni, vicces, szórakoztató, easy-going, kedves, laza, önzetlen, nem egoista és nem köcsög, de mostanában nem megy. bocs mindenkitől. belülről sem jó.

2010-10-17T19:55:00.003+02:00

ja és persze nyilván találnék valamit, ami minimális erőfeszítéssel kalóriákhoz juttatna, de ráadásul valami finomat szeretnék enni, mint általában, ez a baj.

2010-10-17T19:45:00.001+02:00

éhesen kurva hisztis tudok lenni. attól is, ha magamra kell főzni, így aztán nem főzök, és az éhségtől még hisztisebb leszek. most itt fekszek látszólag nyugodtan, de valójában... inkább nem is mondom, mert teljesen bolondnak nézel.